Bartók György írása

Idefigyeljetek. Megértem, ha zavarban vagytok, én is zavarban lennék a
helyetekben. Azért tisztázzunk egy-két dolgot.

Elegem van abból, hogy mindenkit, aki kifejezi nemtetszését áldatlan
működésetekkel, ámokfutásotokkal szemben, az szerintetek Bajnai, vagy
Gyurcsány, vagy Soros. Mintha ezek hárman lennének azok, akik nem
szeretnek titeket. Ezt felejtsétek el. Titeket nem ez a három ember
nem szeret, titeket valószínűleg már senki nem szeret a saját
édesanyátokon és szegény kifosztott, hülyére vett békehuligánjaitokon
kívül, mert szórakoztok velük is, velünk is, nem hagytok élni,
értelmetlen háborút viseltek a magyar polgárok ellen, és nem maradt
már ember ép ésszel, aki ezen ne látna át. Hiába vettétek el és
irányítjátok a közmédiát, hiába a sajtóbirodalmatok, tévéitek,
rádióitok, hiába vannak ravasz reklámszakembereitek, mindannyian
átlátunk rajtatok.

Elegem van abból is, hogy Magyarország urainak képzelitek magatokat.
Elegem van, hogy dísztányéron kekszet osztogattok a népnek a nép
pénzéből, és elvárjátok, hogy ezért hálásak legyünk nektek. Elegem van
abból is, hogy a híres kétharmados felhatalmazást lobogtatjátok minden
olyan alkalommal, amikor az alapvető tisztességet kérjük számon
rajtatok. Eleve sem állt mögöttetek az ország kétharmada. Sokan
álltak, igen, úgy minden negyedik magyar polgár, de most már jóval
kevesebben. A parlament kétharmada a tiétek, és ezért bármit
megtehettek, amit csak akartok, és amint az várható volt, pofátlanul
vissza is éltek ezzel a lehetőséggel.

Amit az országgal műveltetek, és még fogtok is bizonyára, annak
orvoslásáért nem lehet a következő, már előre látványosan szarrá
manipulált választásokig várni. Uraknak képzelitek magatokat?
Emlékeztetlek benneteket, hogy ti Magyarország jól fizetett
alkalmazottai vagytok, akiket azért tartunk, hogy az ügyeinket
intézzétek, a jogainkat biztosítsátok, a pénzünkkel a mi érdekünkben,
jóhiszeműen, ésszerűen gazdálkodjatok. Ehelyett pöffeszkedtek,
megkárosítotok minket, röhögtök rajtunk, és ha ez nem lenne elég,
törvénykezési trükkjeitekkel teszitek lehetetlenné, hogy a magatok
után hagyott piszkot úgy-ahogy rendbetegye az utánatok jövő kormány,
már ha lesz olyan, ha valahogy mégis eltakarodnátok.

Miből van még elegem? Abból, hogy miközben úton-útfélen belerúgtok a
rátok bízott országban szinte mindenkibe, még ti vagytok azok, akik a
szelíd képetekkel agressziót emlegettek, finnyásan ránkmutattok a pici
ujjacskátokkal, amikor a megalázottságunk fölötti, jóvátehetetlen
veszteségeink fölötti dühünkben megpróbálunk bemenni a pici
székházatokba. Hogy végtelen hatalmatok tudatával eltelve előbb
nyugodtan hátradőlve elzárkóztok minden párbeszédtől, aztán rajtunk
kéritek számon a "vitakultúrát", vagy mit. Hogy eljátsszátok a saját
médiátoknak: mi vagyunk az agresszorok, mi vagyunk azok, akikkel nem
lehet beszélni. Hát egy frászt. Ezt a többiek nevében is kikérem
magamnak. Először is: mindenkit megillető alapjogokról nincs mit
vitázni, nem is vitázom veletek, hanem követelem. Az összeset.
Másodszor is: a manipuláció nem vita, hanem manipuláció. A
kétharmadotok pedig csak papíron kétharmad. Én viszont nem papíron,
hanem a saját hazámban, Magyarországon élek.
Kösz, nem kell válaszolni, nem kérdeztem semmit.