Mondjuk azon, hogy a Milla milyen szónokokat képes felhívni a saját színpadára, nem nagyon lepődöm meg: eléggé nagy ellentmondás van például a különböző női jogi- és buziszervezetek képviselői és Dopeman személye között is, és itt van a legújabb attrakció a Bajnai kontra TGM.

Most mégis egy személyt választanék ki az előadók közül, méghozzá Balavány Györgyöt, akinek ellenmondásos (vagy nem is annyira ellentmondásos) személyéről Kállai Ákos írt ma cikket a Magyar Narancsba, idézve korábbi cikkeiből, írásaiból. No, nézzük:

"A homoszexualitás kedvező környezetben úgy terjed, mint sötét és langyos helyeken a gombafertőzés. … Nem a társadalmat kell a defektushoz igazítani, hanem a problémával küzdő embert segíteni, hogy kilábaljon a helyzetéből. Ahol azonban a melegséget normálisnak tekintik, ott mintává lesz. Ahol homo párok házasodhatnak, ott növekszik a homoszexuálisok száma. Ahol gyereket is nevelhetnek, az maga a pokol." (2005. február 25.)

„Mi történt szombaton? Semmi. Pár bőrfejű és bőragyú alak megpofozott néhány fenékrázó pojácát." (2007. július 11.)

Forrás: Nem sajnálom, hogy homofób voltam.

Az idézett részletekről eszembe jutott egy másik szöveg, egy eléggé friss blogposzt, amit én is meghökkenve vettem tudomásul. Mintha a Hit Gyülekezetének valamelyik elvakult buzigyűlölőjét olvasnám, úgy igazolja Balavány a szólásszabadság megsértését, sőt, egy mondatával az erőszakot is ("Muszáj rázni a pofonfát, feleim?"). A Millások fejében létező katyvaszt már nem is akarom megfejteni, de az biztos, hogy mindezek után nyugodt lélekkel teszem fel a kérdést: homofób-e Balavány György, vagy csak szimplán erőszakos bunkó?